nincs a kisboltban só de van karambol a kisbolt előtt és hó.
van hó és van tesco idestova ott só is van tehát irány.
van 6oslottóra extra nyeremény óránként kihúzzák a gyufát.
nincs két milla nyeremény de 44 huf a só olyan apró a szeme hogy semmit nem lát.
van egy hajléktalan a tesco előtt és egy nő agitálja menjen be mert benn legalább meleg van.
nincs hó a tescoban de lehet hogy a hajléktalannak rosszak a tapasztalatai.
nincs szeretet a tescoban az ő hajléktalan irányába.
van a nő aki beszél vele én meg nézem kicsoda a nő?
van emlékem a nőről amikor kislány volt volt egy színpadunk.
van annak már vagy 23-24 éve.
nincs baj gondolom ha csak az nem hogy nem csináltam meg velük (sem) a színházamat.
van elég bajom (nincs)!
nincs más mint arra gondolni vajon sikeres volna-e ma az a színház amiben voltunk együtt.
van merszem köszönni is és vissza is köszön mosolyog.
van kérdésem hogy van mit csinál?
nincs más mondja 13 éve a hajléktalanokkal dolgozik.
van a bajai úton a hajléktalan szálló ott van ő.
van.
nincs más mondanivaló mint sok szerencsét kívánni neki és jókat.
nincs ott katarzis mondja ó az nincs az ott nincs.
nincs katarzis.
van mosoly amivel inti a búcsút.
van nyolc kiló só amit viszek.
van hó.
van laknom hol.
van színház ami körül lapátolhatok.
nincs nincsenek ők nekem akik a csoportom voltak egykor.
van vannak másoknak áldja őket az Isten!
ez éppen így van.
“nincs nincsenek ők nekem akik a csoportom voltak egykor”
deeee, vannak ők.
valami mássá lettünk. ebben az a jó, hogy “nem maradtunk benne a régiben”
no, úgy, igen.
csak még annyi, hogy oda - a régibe vissza sem mentem.
egy későbbi régi fiataljait néztem - nézegetem - azóta.
magunkat - onnan, a nyolcvanas évek elejéről - nem.
nem azért, mert nem merném.
inkább még nincs készen az a régi, amiben nem maradtunk és, ami - szerencsére - nem a mi szerencsénk, a dolgok természete - elmúlt.
s, ahogy elmúlt, bent újra és újra elkezdi magát rendezgetni.
tesz.
vesz.
tollász.
néha bemar a gyomor alá.
néha csak enged játszani.
kedves.
hm.
hát igen. tesz, vesz, gyomor, néha… pont így.
Kösz, hogy meghoztad a meleget József !