ha író lennék gazdag vagy buzi vagy legalábbis
fiatal vagy nagyon öreg egy vén szar lennék legalább
vagy ifjú hajadon kit baszni visznek épp vagy
még jobb ha maga megy most baszni
most és mindörökké
cardingtonig mennék hogy lássam a
hangárokat a tartályok hangárjait
egészen cardingtonig mennék az úton
mert volna egy verdám vagy faszom
akkor mennék gyalog mert nem érdekelne
hogy író vagyok gazdag vagy buzi és
ha jártányi erőm nem lenne akkor a
kerekes székemben ülve is mennék
és a botommal minden suttyó gecinek
eltörném a lábait hogy ők egyáltalán ne
menjenek ha kérhetem maradjanak otthon
húzzák be fülüket farkukat és el a
kezekkel a tartályaimtól amiket egy másik
században még zeppelineknek hívtak
ahogy az öreg fotós fószer mondta a zsidó
öreg hogy akkor ő látta a zeppelint égni
vagy röpülni nem tudtam figyelni rá
amikor még fiatal voltam mert csak a
szőrös és húsos füleit figyeltem hogy
mennyire külön élnek a csóka fejétől
és valami 1906os zeppelinről vartyogott
még biztosan megvan valahol az archívumban
az archívumomban amit a béla mondott
mert az újság az ott lobogott a
kezében amiben a fényképe hogy
az első fényképe volt vagy majdnem
az első ahogy elkapta azt a zeppelint vagy
a robbanást már nem emlékszem
különben sem lehet még egy robbanás
sem lehet nagyobb tragédia a lassú időnél
a tartályoknál ahogy az égből egyszerre
megérkeznek a hatalmas ezüst szivarok és
huss egyetlen villanás és füst vagy ezt
valamivel keverem mert öreg vagyok és
hülye de nem író gazdag vagy buzi és
nem fiatal mint a ma született babasegg
nem oly hamvas csak z utamat akarom
bevallom az utamért még nem hazudoztam
még el sem kezdtem az alakoskodást és
a könyörgést még a térden csúszást sem
hogy cardingtonig meg sem álljak még
el sem kezdtem a vánszorgást még nem
mondtam el hogy a felhőket akarom látni
a felhőket a hangárokban mert olyan
hatalmas hangárok kellenek a tartályoknak
amelyeket zeppelineknek hívtak amíg
még az égre lehetett nézni a lassú
lebegő ezüst szivarokra amíg egy
hatalmas öngyújtóval rá nem gyújtott
a század a zeppelinekre amíg el
nem fogyott a gáz hogy később aztán
emberi fogyasztásra legyen alkalmas
a béla is mondták a béla is onnan jött
vissza
inkább suttogták akkor még nem
lehetett a zsidót állami pénzen vissza
visszaküldeni a vagonba vagy a gázba
ó az csak egy suttogós kor volt a
gyilkosok még nem ugattak teli szájjal
nem írtak újságot és pártjuk sem volt
meg szép fiatalemberek akik sem nem
írók sem nem gazdagok és egyáltalán
nem buzik hanem büszke heterók jó is az
baszás helyett a heteró az aztán igencsak
megizzasztja a kupak alatt a turót
de amíg enszarukkal kenik az arcukat
addig is csak haladjak végre én
én aki látni akarom a hangárok mennyezetét
tudtad Ottó?
hogy a hangárok mennyezete olyan
magas cardingtonban a zeppelinek
hangárjaiban olyan magasan van a
mennyezet hogy odabenn is felhők úsznak
tudtad?
beltéri felhők úsznak a zeppelinek
hangárjaiban ahol a mennyezetek
égnél is magasabban borulnak
borulnak a fejünk fölé akár ha
írók gazdagok vagy buzik vagyunk
akár fiatalok legalább vagy öregek
igen öregek éppen a beltéri
felhők alatt akár.











tudja, hogy ez jó? nekem tetsző. talán istennek tetsző. ottónak vajon?
ottónak nem van bemutatva.
epigonvers, mert egy könyv az alap.
a felhők benne egy kis sorocska.
bár az egész - véletlenül talált könyv - eléggé beütött.
Toby Litt: Gátlástalanok klubja
de nem ez az eredeti cím.
az inkább így hangzik: Beates: English road movie.
1966 és 1995 banben jáccód.
de én epigon szoktam lenni, tehát nyugodt vagyok, mint egy doboz beszáradt tejföl.
“…beltéri felhő,
beszáradt tejföl…”
az jobb, mert ami még nem az, azt behajítják a fák közé,
úgy ám, emlékszel?
ez így mind együtt.
mosolygás-.