A háromdé

2010. július 18.

megfejtésnek is mondhatnám amit a Harmadik Hang Házában elkövettem a szemeim csonkig égtek és kiszáradt a tortám mégis lángnyelven mondtam ha akadozott is a szikra hogy a színház fáradsággal emelt roppant épületében mit érdemes és mit aligha megőrizni az utókor számára jóllehet a színháznak nincs utókora vagy ahogy Bajor Gizi mondotta volt azért sem szeretnék a múltban élni mert már halott lennék most és a jövőben pedig azért nem mert valójában még meg sem születtem volna hát a jelenidőnek én efféle magától értetődő dicséretét ugyan nem halottam volt és mondat is tovább hogy ennyien még soha nem játszottak nálunk jóllehet akik játszottak a megfordított színpadon vagyis a nézőtéren képek voltak két egymásra vetített dimenzióban míg egy harmadikban pedig ott vonultak mint megannyi bajorgizi ott vonultak a nők a megelevenedett harmadik dimenzió a színésznők.

Itt lehet hozzászólni !